Vonatkozó jogszabályok

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről:

A törvény az egységes szabályozás igényét követve – a korábbi élelmiszer, állategészségügyi, növény-egészségügyi és takarmány törvényeket felváltva, ezek (így az élelmiszertörvény) leglényegesebb szabályait átvéve – új átfogó szabályozást teremtett.
Az élelmiszerláncot korábban szabályozó négy törvény (a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. tv., a takarmányok előállításáról szóló 2001. évi CXIX. tv., az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. tv., az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. tv.) helyett ez az egységes jogszabály szabályozza a teljes élelmiszerláncot a „szántóföldtől az asztalig” egységes szemlélettel.

2. § (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki (amely) az élelmiszerlánc szereplője.

(2) A törvény alkalmazási köre kiterjed
a) az élelmiszer termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;
c) az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő termék, csomagolóanyag, eszköz, gép előállítására és forgalomba hozatalára;
f) az engedélyköteles termék, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, előállítására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggésben történő szaktanácsadásra;
(3) Nem terjed ki a törvény alkalmazási köre az élelmiszerek magánháztartásban, kizárólag saját fogyasztásra történő előállítására...

/Melléklet a 2008. évi XLVI. Törvényhez -
Fogalommeghatározások: 10. élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom./

(6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.

8/B. § (1) Ionizáló energiával kezelt élelmiszert a Magyar Köztársaság területén első alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerződő államában jogszerűen forgalomba hozott termékre.

(3) Élelmiszernek ionizáló energiával történő kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezheti.

10. § (1) Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszer-jelölési előírások).

(2) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végső fogyasztót.

16. § (1) Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és - a szükséges esetekben - az élelmiszer forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében.

25. § (1) Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét e törvény szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el.

VII. fejezet: Kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek:

A Codex Alimentarius
A Magyar Élelmiszerkönyv

Hatálybalépés:

74. § Ez a törvény 2008. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

75. § E törvény végrehajtására kiadott jogszabálynak kell tekinteni
a) a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény,
b) a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény,
c) az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény,
d) az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. Törvény
végrehajtására kiadott és e törvény hatálya alá tartozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat.

Jelölés:

Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II:16.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelete szerint:

6. § (6) … Az ionizáló energiával kezelt élelmiszer jelölésében fel kell tüntetni az ,,ionizáló energiával kezelt'', vagy a "sugárkezelt" kifejezést.

Jelölés szabályai a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-1999/2 (2. kiadás) 5. §-a szerint:

Az ionizáló energiával kezelt élelmiszereken - az általános jelölési szabályokban előírtakon túl - a következőket kell feltüntetni:

1. A végső fogyasztónak vagy közétkeztetőnek szánt élelmiszer esetén:

(a) a ”besugárzott” vagy az "ionizáló energiával kezelt" feliratot a csomagolóanyagon, illetve ömlesztve árult termék esetén az árcédulán, vagy a termék tárolójához kapcsolva egyéb jól látható módon fel kell tüntetni.
(b) Ionizáló energiával kezelt élelmiszer-összetevőnek az élelmiszeren való felsorolásakor az összetevő neve mellé az (a) bekezdés szerinti feliratot kell feltüntetni a termék csomagolóanyagán, illetve ömlesztett termék esetén az árcédulán, vagy a termék tárolójához kapcsolva.
(c) Az (a) bekezdés szerinti kifejezés használata - eltérően az erre vonatkozó általános jelölési szabálytól - akkor is kötelező, ha az ionizáló energiával kezelt anyag egy olyan összetett élelmiszer-összetevő része, amely a késztermék kevesebb mint 25%-át alkotja.

2. Nem végső fogyasztónak vagy közétkeztetőnek szánt élelmiszer esetén:

(a) Az "ionizáló energiával kezelt" kifejezést mind az élelmiszer, mind az élelmiszer-összetevők esetében alkalmazni kell.
(b) Az ionizáló energiával való kezelést végző üzem nevét, címét vagy a működéi engedélyezés során kapott azonosító számát fel kell tüntetni.

3. A kezelés tényét minden esetben fel kell tüntetni a kezelt élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó dokumentumokon.


Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-1999/2 (2. kiadás) előírásainak összegzése:

1 Az előírás az ionizáló energiával kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők kezelésére és forgalmazására vonatkozik.

2. Ionizáló energiával való kezelésre engedélyezett élelmiszerek és a megengedett sugárdózisok (1. sz. melléklet) :

3. A fel nem sorolt élelmiszerek ionizáló energiával való kezelését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével engedélyezi. A Minisztérium az indokolt kérelmet az Európai Bizottsághoz továbbítja

4. A megengedett elnyelt ionizáló energia-dózist - a megengedett érték túllépése nélkül - részdózisokban is szabad alkalmazni.

5. Az ionizáló energiával való kezelés nem alkalmazható semmiféle olyan kémiai kezeléssel kombinálva, amelyet az ionizáló energiával való kezeléssel azonos célból végeznek.

6. Élelmiszerek ionizáló energiával való kezelését csak engedéllyel rendelkező létesítményben szabad végezni.

7. Az ionizáló energiával kezelendő élelmiszerek csomagolására használt eszközöknek a célnak megfelelőnek kell lenniük.

8. Élelmiszereket csak akkor szabad ionizáló energiával kezelni, ha

- arra technológiai okokból szükség van,

- az nem jelent veszélyt az egészségre és azt a javasolt feltételek mellett végzik,

- azt a fogyasztók érdekében végzik,

- azt nem a jó higiéniai és gyártási gyakorlat helyettesítésére alkalmazzák.

9. Élelmiszerek ionizáló energiával való kezelését csak az alábbi célokra lehet alkalmazni:

- élelmiszerből származó megbetegedések előfordulásának csökkentése a kórokozó szervezetek elpusztításával,

- élelmiszerek romlásának csökkentése a romlási folyamatok késleltetésével vagy megállításával és azon organizmusok elpusztítása, amelyek ezt a folyamatot előidézik,

- csírázásból, kihajtásból eredő élelmiszer-veszteségek csökkentése,

• élelmiszerek mentesítése növényekre és növényi termékekre káros szervezetektől
  
  
  Az ionizáló energiával kezelt élelmiszerek nemzetközi jele:

A gyógynövényekre vonatkozó szabályozás összegzése:

A gyógynövényekre vonatkozó előírásokat a Magyar Gyógyszerkönyv (harmonizációban a jelenleg 4. kiadású EU Gyógyszerkönyvvel) tartalmazza.

Az ionizáló energiával történő kezelés körülményeire vonatkozó előírásokat tartalmaz a "37/2000. (III. 23.) Korm. Rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről" szóló rendelet.

Az élelmiszer boltokban is forgalmazható gyógynövényeket a "203/2002. (IX. 14.) Korm. Rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet módosításáról" szóló rendelet, konkrétan annak 6. sz. melléklete osztályozza, illetve sorolja fel.

A Magyar Gyógyszerkönyv:

1. Megengedi a gyógynövények ionizáló energiával történő kezelését a mikrobiológiai tisztaság javítása céljából.;

2. A kezelés dózisa csak a megfelelő mikrobiológiai tisztaság eléréséhez szükséges mértékű lehet és nem okozhat romlást más paraméterekben (pl. hatóanyag, illóanyag tartalom, stb.);

3. Nem engedi meg a gyógynövények kezelését olyan esetekben, amikor a mikrobiológiai jellemzőkön túl más paraméterek (pl. hatóanyag, szermaradvány, fizikai szennyezettség) már olyan rosszak, hogy a gyógynövény alapanyagkén nem hasznosítható;

4. Kimondja, hogy az ionizáló energiával való kezelés a gyártási folyamat része, ezért ugyanolyan dokumentáltsággal kell rendelkeznie, mint minden más gyártási szakasznak. (A dokumentáltság a kezelési tényre és a kezelési paraméterekre vonatkozik);

5. Nem ír elő jelölési kötelezettséget az ionizáló energiával kezelt gyógynövényekre olyan esetben sem, amikor azok nem gyógyszer-alapanyagként kerülnek felhasználásra, hanem kereskedelmi forgalomba kerülnek lakossági értékesítésre.

A jelölést illetően nézeteltérés van a gyógynövény szakemberek és fogyasztóvédelem szakembereinek megítélése között.

A gyógynövény szakemberek úgy értelmezik a szabályozást, hogy az élelmiszerboltokban is forgalmazható gyógynövények attól, hogy élelmiszerboltban forgalmazhatók, még nem válnak élelmiszerré, hanem továbbra is gyógynövények és azokra minden tekintetben a gyógyszerkönyvi előírások vonatkoznak, vagyis: a kezelést dokumentálni kell, de deklarálni nem.

A fogyasztóvédelem szerint pedig, ami élelmiszerboltban kapható, azon a jelölésnek szerepelnie kell (pedig pl. a gyufa azzal még nem lesz élelmiszer, hogy a közértben vesszük meg, és ha az ionizáló energiával lenne kezelve, azon sem kellene a kezelést kötelezően feltüntetni).

Az orvostechnikai eszközökre (ote) vonatkozó szabályozások:

Törvények, rendeletek:

• 1997 évi CLIV. törvény az egészségügyről

• 16/2006. (III.27.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről
  (Az Európai Unió orvostechnikai direktíváit honosító 47/1999.(X.6.) EüM rendelet módosítása)

(Orvostechnikai eszköz: minden olyan akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés vagy anyag, beleértve a rendelésre készült és a klinikai kipróbálásra szánt eszközt is, amely a gyártó meghatározása szerint emberen történő alkalmazásra szolgál.)

• 8/2003. (III.13.) ESZCSM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről

( in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: minden olyan orvostechnikai eszköz, amely mint reagens, reagens származék, kalibráló, kontrollanyag, reagens készlet, készülék, berendezés, gép vagy rendszer, önmagában vagy más eszközzel együttesen alkalmazva, a gyártó meghatározása szerint emberi szervezetből származó minták - ideértve a vér- vagy szövetadományozást is - in vitro vizsgálatára szolgál kizárólag vagy elsősorban azzal a céllal, hogy információt nyújtson)

A sterilizálásra és az ionizáló energiával történő kezelésre vonatkozó honosított harmonizált szabványok:

• MSZ EN 556-1:2007 Orvostechnikai eszközök sterilizálása. A "STERIL" megjelölésű orvostechnikai eszközökre vonatkozó követelmények.
  1. rész: A végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök követelményei

• MSZ EN ISO 11137-1:2006 Egészségügyi termékek sterilizálása. Besugárzás.
  1. rész: Az orvostechnikai eszközök sterilizálási folyamatának fejlesztési, validálási és rutin ellenőrzési követelményei (angol)
  (MSZ EN 552:2000 helyett, ami 2009. 04.03-ig hivatkozható)

• MSZ EN ISO 11137-2:2006 Egészségügyi termékek sterilizálása. Besugárzás.
  2. rész: A sterilizáló dózis megállapítása (angol)
  
  
  A 16/2006. (III.27.) EüM rendelet előírásai
  
  A rendelet hatálya:
  
  A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén forgalmazott, illetve alkalmazott orvostechnikai eszközökre és tartozékaikra terjed ki.
  
  A rendelet hatálya nem terjed ki: a gyógyszerekre/gyógyszernek minősülő termékekre, in vitro diagnosztikai eszközökre, egyéni munkavédelmi eszközökre, kozmetikai termékekre, humán vért, vérkészítményt, sejtet, szövetet tartalmazó eszközökre.
  
  Orvostechnikai eszköz gyártó értelmezése:Gyártó az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely eszközt saját felelősségével tervez, gyárt, csomagol és címkéz azt megelőzően, hogy a saját neve alatt forgalomba kerül, függetlenül attól, hogy ezeket a műveleteket saját maga vagy megbízásából más végzi.
  
  
  Forgalomba hozatal feltételei:
  
  Orvostechnikai eszköz a rendelésre készült és a klinikai kipróbálásra szánt eszköz kivételével csak akkor hozható forgalomba, ha a CE megfelelőségi jelöléssel el van látva.
  
  A CE jelölés felhelyezésére akkor kerülhet sor, ha a termék megfelel a rá vonatkozó összes harmonizált szabályozásnak, vagyis kielégíti a rendelet 1. melléklete szerinti alapvető követelményeket és e követelmények igazolására lefolytatták az adott eszköz vonatkozásában a megfelelőségértékelési eljárást.
  
  A gyártónak minden forgalomba kerülő steril eszköz megfelelőségértékelési vizsgálataira kijelölt szervezetet kell felkérnie, amely a továbbiakban időszakos ellenőrzéseket is ellát. A kijelölt szervezet vizsgálatai nem csak a gyártó de az alvállalkozók és a beszállítók telephelyére is kiterjednek.
  
  Kijelölt szervezet: a külön jogszabály alapján kijelölt és az Európai Bizottság továbbá az EGT tagállamok felé bejelentett szervezet.
  
  2000. április 1-től - az egészségügyi miniszter kijelölése alapján - az ORKI a 47/1999. (X.6.) EüM rendelet, ill. az azt módosító 16/2006(III.27.) EüM rendelet és a 8/2003. (III.13.) ESZCSM rendelet szerint, kijelölt szervezetként végzi megfelelőségértékelési és tanúsítási feladatát.
  
  A megfelelőségértékelési eljárás kiválasztásához az eszközt a gyártó a 9. meléklet szerint I., II.a, II.b vagy III. kockázati osztály valamelyikébe köteles besorolni, kivéve az aktív implantátumokat. A rendelet meghatározza az egyes kockázati osztályok alkalmazható megfelelőségértékelési eljárásait és azt, melyik eljárásba kell a kijelölt szervezetet bevonni.
  
  Az I. kockázati osztály a legenyhébb fokozat, ide sorolandó minden nem sterilen forgalomba hozott eszköz. A gyártó elkészíti a rendelet 7. melléklete szerinti műszaki dokumentációt és megfelelőségi nyilatkozatot állit ki. A CE jelölés közvetlenül felhelyezhető, kijelölt szervezet közreműködése nem szükséges.
  
  IIa. osztályba sorolt termék esetén a gyártónak szintén a 7. melléklet szerinti műszaki dokumentációt és a megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania összekötve, választhatóan a 4. vagy 5. vagy 6. mellékletben hivatkozott eljárással. A kijelölt szervezet közreműködése csak a steril állapot biztosítására korlátozódik.
  
  A IIb, III. osztály és aktív implantátum esetén megfelelőségértékelési eljárásként a gyártó választhatja a teljes körű minőségbiztosítási eljárást (2. melléklet), a típusvizsgálati eljárást (3. melléklet) összekötve a termékellenőrzéssel (4. melléklet) vagy a gyártásminőség biztosításitással (5. melléklet) vagy (csak a IIb. osztály estén választhatóan) a termékminőség biztosítási (6. melléklet) eljárással. A kijelölt szervezet közreműködése a teljes gyártási folyamatra kiterjed.
  
  Rendelésre készült, és a klinikai vizsgálatra szánt tehát forgalomba nem kerülő eszközök esetében a gyártó a 8. melléklet szerint dokumentációt állit össze és megfelelőségi nyilatkozatot tesz.
  
  A gyártó a gyártást követően legalább öt évig megőrzi a minőségügyi rendszer dokumentációját, ezen belül a sterilizálásra vonatkozó dokumentációt is. A sterilizálást végző megőrzi minden mérés eredményét legalább annyi ideig, ami az eszközszállító által meghatározott élettartama.
  
  
  R. 1. számú melléklet:
  
  A steril állapotban szállított eszközökre vonatkozó speciális előírások:
  
  A steril állapotban szállított eszközt megfelelő, validált módszerrel kell gyártani és sterilizálni.
  
  A sterilizálásra szánt eszközt kellően ellenőrzött környezeti stb. körülmények között kell gyártani, hogy mikrobás alapszennyezettségük következetesen alacsony legyen.
  
  A csomagolási rendszer a mikroorganizmusok okozta szennyeződés veszélyét a lehető legkisebbre csökkentse és a csomagolás legyen alkalmas a gyártó által megjelölt sterilizálási módra.
  
  A steril állapotban szállított eszközt úgy kell tervezni, gyártani és csomagolni, hogy sterilitását a forgalomba hozatal során a steril csomagolás sérüléséig vagy felnyitásáig megőrizze.
  
  A steril eszköz címkéje tartalmazza a steril szót és a sterilizálás módját.
  
  A gyártó felel a gyártás teljes folyamatáért, így a sterilizálásért is.
  
  
  Sterilitás értelmezése: MSZ EN 556-1:2007 szerint
  
  Az Európai Gyógyszerkönyv Bizottság meghatározása szerint sterilnek tekinthető a termék, ha 1x10⁶ számú sterilizált végtermékben egynél nem több mikroorganizmus fordul elő.
  
  A sterilizálás olyan a gyártás során alkalmazott „különleges” eljárás, amelynek hatásossága az eszköz ellenőrzésével és vizsgálatával nem igazolható, ezért a sterilizálási folyamatot az alkalmazás előtt validálni kell és a folyamat hatékonyságát rutinszerűen figyelni kell.
  
  A „Steril” megjelölés csak akkor engedhető meg, ha a sterilizálás validált eljárással történt.
  
  A teljesítést a gyártónak azon dokumentációkon keresztül kell bemutatnia, amely azt biztosítja, hogy a követelmény elérése érdekében az eszközöket validált sterilizálási eljárásnak vetették alá.
  
  
  A sugársterilizálás validálása: MSZ EN ISO 11137-1:2006 szerint
  
  A validálás dokumentált eljárás azon megkívánt adatok, dokumentumok összegyűjtésére, feljegyzésére és értelmezésére, amelyek bizonyítják, hogy a folyamatok következetesen teljesítik a meghatározott előírásokat.
  
  Sugársterilizálás esetén a validálás három területet takar:
  -telepítés minősítés (annak igazolása, hogy a besugárzó működési folyamatai előírás szerintiek és dokumentáltak),
  -működési minősítés (annak igazolására, hogy a besugárzó képes a meghatározott kritériumokat teljesíteni)
  -teljesítmény minősítés (a folyamat előírások meghatározása).
  
  A validálási eljárás ki kell terjedjen az ártalmatlansági, sugárállósági és a mikrobiológiai hatékonysági vizsgálatokra is.
  
  Az ártalmatlansági vizsgálatok annak vizsgálatára irányulnak, hogy a sugársterilezési folyamat nem károsítja-e az alapanyagokat és a csomagolóanyagokat, ezáltal nem csökken-e az eszköz biztonsága.
  
  A mikrobiológiai hatékonysági vizsgálatok eredménye a sterilizáló dózis megválasztása.
  
  A sterilizáló dózis beállításának módszereit az ISO 11137-2:2006 6.1. írja le. A sterilizáló dózis megállapítására két lehetőség közül lehet választani:
  1. A mikrobás alapszennyezettség értékéről és/vagy a sugárzással szembeni ellenállásáról nyert információ alapján a sterilizáló dózis beállítása.
  2. Ha a fenti mód nem alkalmazható, 25 kGy vagy 15 kGy sterilizáló dózist alkalmaznak és bizonyítják a meghatározott követelmények elérését.
  
  A cél, hogy megállapított sterilizáló dózis legyen alkalmas az MSZ EN 556-1:2007 előírásainak teljesítésére.
  
  A validált és pontosan szabályozott sterilizálási eljárás mellett figyelmet kell fordítani a beérkező alapanyagok mikrobiológiai állapotára, a gyártási körülményekre és a későbbi tárolásra.
  
  A validálási program és annak végrehajtása a gyártó felelőssége. A besugárzó üzemeltetője adhat tanácsokat és besugározhatja a vizsgálati mintákat, de nem vállalhat felelősséget a program eredményeinek az értelmezéséért.
  
  Az egyes gyártmányok tanúsítása során a kijelölt szervezet eldöntheti: elfogadja a sterilizálási eljárás gyártó által, szabvány szerint elvégzett validálási vizsgálatait vagy szükséges a sterilizálás harmadik fél (NAT által feljogosított akreditált labor) által végzett validálása. Hasonló termékek esetében a gyártmány tanúsítása során a kijelölt szervezet eldöntheti, szükségesnek tartja-e a külön validálási eljárást.
  
  
  Felelősségek:
  
  1. a sterilizáló eljárást validálása a gyártó felelőssége,
  2. a gyártó felelős a gyártmány minőségéért, beleértve a sterilizáló dózis megfelelő kiválasztását is,
  3. a sugársterilizáló felelős a meghatározott elnyelt dózis szolgáltatásáért.

 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet

a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a közzététel elrendelését megalapozó 19. § (2) bekezdésére, illetve a rendelet szerinti adatokat közérdekből nyilvánossá minősítő 19. § (4) bekezdésére figyelemmel - a következő rendeletet alkotja:

1. § (1) Az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik, a 2. §-ban meghatározott adatokat az e rendeletben meghatározottak szerint a honlapján közzéteszi.

(2) E rendelet alkalmazása során

a) többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával - közvetlenül vagy a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személy (köztes vállalkozás) szavazati jogán keresztül - rendelkezik, azzal, hogy a közvetett módon való rendelkezés meghatározása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazati hányadot meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazati hányadával, ha azonban a köztes vállalkozásban fennálló szavazatainak hányada az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni,

b) közzététel: az e rendeletben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, a közzétett adatot megismerő személy azonosítása nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 188. § (1) bekezdése és 188/A. § (1) bekezdése szerint vezető állású munkavállalók, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalók, valamint a tevékenységét irányító tartósan egyes munkavállalókmunkavállalók

a) nevét,

b) tisztségét vagy munkakörét,

c) munkaviszonyban álló személy esetében

ca) a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatásokat, ezen belül külön feltüntetve személyi alapbérét, egyéb időbérét, teljesítménybérét, valamint az időbért megalapozó időtartamot, illetve a teljesítménybért megalapozó teljesítménykövetelményeket,

cb) az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve a munkavállalóra irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát,

cc) az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján kikötött időtartamot és a kötelezettség vállalásának ellenértékét,

d) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pont szerinti jogviszony, valamint a felügyelőbizottsági tagok esetén

da) a megbízási díjat,

db) a megbízási díjon felüli egyéb járandóságokat,

dc) a jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatásokat.

(2) Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság mint munkáltató vezetője a gazdasági társasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában felelős. Ha a gazdasági társaság jogutóddal szűnik meg, a korábban közzétett adatoknak a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon belüli folyamatos hozzáférhetőségről a jogutód vezetője gondoskodik.

(3) A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem időszerű, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető.

(4) A közzétett adatok a közzétételt követő két évig nem távolíthatóak el.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a közzétételt megalapozó jogviszony létesítését követő 15 napon belül, ezt követően pedig a társaságiadó-bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjáig kell teljesíteni.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első ízben 2009. szeptember 15-ig kell teljesíteni.

2010. évi adatok, szeptember 30.:

Megjegyzések:

1. Istók István FB tag ingyenesen végezte a munkáját 2010. január 1. és május 31. között.

2. Bánréti Miklós v. ig. a szerződés szerinti 500 km/ hó szgk. térítést nem vette igénybe, a mobiltelefon használati lehetőséget sem.

3. Tanács Nándorné  főkönyvelő kérte munkarendje, bére ilyen módosítását egy nappal és a megmaradó napokra egy órával csökkentett munkaidővel.

Vissza a lap tetejére